Tünetek

A pszichiátriai betegségekről

Ha a specifikus esetektől eltekintünk, nagy vonalakban két csoportba oszthatók a leggyakoribb pszichiátriai betegségek: a szorongásos és hangulati zavarok csoportjára és az ún. nagy pszichiátriai kórképekre, mint a schizophrenia, különféle pszichózisok, a paranoia és a mániás-depressziós pszichózis (jelenleg bipoláris affektív zavar I.)

A teljesség igénye nélkül az első csoportba tartoznak a pánik betegség, különböző fóbiák, a generalizált szorongás, kényszerbetegség, stressz által kiváltott reakciók és alkalmazkodási zavarok. Ide tartoznak még a hangulati élet zavarai, ilyen a depresszió, visszatérő depresszió, a bipoláris affektív zavar II. Ez utóbbi a hangulatingadozással járó állapotokat jelent, a hangulat a depresszió és a túlzott jókedvvel vagy akár ingerlékenységgel, dühvel és fokozott aktivitással, kevés alvásigénnyel jellemezhető hypomania között váltakozik, hosszabb-rövidebb átlagos hangulatú időszak közbeiktatódásával.

A második csoportba, szintén a teljesség igénye nélkül, a fent említett nagy pszichiátriai kórképek tartoznak. Ezek közös jellemzője a valóság kontrolljának elvesztése, ami vagy különféle érzékcsalódások (hanghallások, látomások), vagy változatos téveszmék (üldöztetéses, féltékenységi, megfigyeltetéses stb.) kialakulásával jellemezhető.

Természetesen ezzel nem merül ki a pszichiátriai betegségek tárháza. Léteznek még az organikus pszichiátriai kórképek (melyek testi betegséghez vagy működészavarhoz társulnak), különféle függőséggel járó kórképek (alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély stb.), viselkedészavarok (pl. az evészavarok, szexuális működészavarok stb.), a személyiségzavarok és különböző mértékű értelmi fogyatékosságok. A függőséggel járó kórképek és a viselkedészavarok legoptimálisabb kezeléséhez specifikus képzettség szükséges (addiktológus, szexológus, evészavar szakember).